DPD házhozszállítás: 1390 Ft, DPD csomagpont: 890 Ft, Foxpost automata: 699 Ft. Ingyenes szállítás 14.000 Ft felett! DPD házhozszállítás: 1390 Ft, DPD csomagpont: 890 Ft,
Foxpost automata: 699 Ft. Ingyenes szállítás 14.000 Ft felett!
fürdőruhák 10% kedvezménnyel hétfő éjfélig. Kuponkód: uszi

A bárányhimlőről

Védőoltás hiányában az egy évben észlelt bárányhimlő esetek száma közel azonos a születések számával.


Magyarországon 2014-ben összesen 29112, 2015-ben 41536, 2016-ban 38029 bárányhimlő esetet regisztráltak. Ennél a tényleges fertőzések száma magasabb, csak nem minden esetben jelentik a megbetegedést. A Szent László Kórház Gyermekinfektológiai Osztályán 2014-ben összesen 115 gyermeket ápoltunk bárányhimlő miatt. A 115 gyermekből 9 intenzív osztályos ápolást is igényelt. 

 

A vírus fertőzőképessége igen magas. A fertőzött egyénnel egy háztartásban élő fogékony személy az esetek 90 %-ában megbetegszik. A vírus cseppfertőzéssel, orr- és garatváladék közvetítésével, vagy direkt bőrkontaktussal a hólyagokból származó folyadékkal terjed. A szervezetbe a légutakon, vagy a kötőhártyán keresztül jut be. Az inkubációs idő (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig tartó idő) 10 és 21 nap között változik. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt két nappal kezdődik és az általában 5-7 nap alatt bekövetkező teljes pörkösödésig tart.

 

A típusos bárányhimlő a fertőződés után 15 nappal jelentkezik. A bevezető tünetek általában láz, rossz közérzet, étvágytalanság, mely után 24 órán belül kifejlődnek a típusos kiütések. A kiütések megjelenése változik. Először apró piros foltok jelentkeznek, melyek később a bőrből kiemelkednek, bennük víztiszta folyadék jelenik meg. Majd a folyadék zavarossá, gennyessé válik, és ezt követően pörkösödik. Egyszerre mindig többféle megjelenésű kiütés látható. Új kiütések általában 4-7 napig jelennek meg, az ekkor észlelhető láz a normális kórlefolyás része. Az egy háztartásban élő személyek másodlagos fertőződése, a magasabb vírusexpozíció miatt általában súlyosabb. 

 

A betegség általában enyhe lefolyású, de az esetek 2-6%-ban szövődmény alakul ki. Leggyakoribb szövődmények a bakteriális felülfertőződések. Ezek súlyossága a kis kiterjedésű bőrgyulladástól a véráram fertőzésig terjed. A bárányhimlős hólyagokon keresztül baktériumok által termelt toxinok is a véráramba juthatnak, melyek enyhe esetben sebskarlátot, súlyosabb esetben toxikus sokk szindrómát okozhatnak. Ezen kívül, súlyos tüdőgyulladást, májgyulladást, illetve neurológiai szövődményeket (agyvelő-, agyhártyagyulladás, kisagy gyulladása, stroke), vérképző szervi eltéréseket (vérszegénység, alacsony vérlemezkeszám) is okozhat. Bizonyos esetekben a bárányhimlő a szervezetben feltartóztathatatlanul terjed és egyébként egészséges beteg meghalhat bárányhimlő fertőzésben. Sérült immunitású egyénekben a szövődmények gyakrabban és súlyosabb formában jelentkeznek.

 

A terhesség első 20 hetében történő fertőzés esetén súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Ha az anya bárányhimlő fertőzése a szülés előtt 5 nappal, vagy a szülés után 2 nappal alakul ki az újszülöttben súlyos, generalizált veleszületett bárányhimlő fejlődhet ki, melynek halálozása kezelés nélkül 20% körül van. A terhes nő bárányhimlő fertőzése esetén a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata magasabb (10-20%). 

 

A védőoltás 1984 óta van kereskedelmi forgalomban, hazánkban 2003 óta elérhető. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a bárányhimlő ellenes védőoltások erősen immunogének, hatékonyak és biztonságosan alkalmazhatóak. A bárányhimlő oltás a járványok számát, méretét és időtartamát is csökkentette. Mivel a vírus csak az embert fertőzi, a védőoltás világszintű elterjesztésével a feketehimlőhöz hasonlóan a bárányhimlő kiirtható lenne a földről.

A hazánkban forgalomban levő védőoltások adásával, az ajánlott két védőoltása beadása esetén 95-100%-os védettség érhető el. Egy védőoltást kapott személyeknél áttöréses bárányhimlő jelentkezhet, melyet általában enyhe kórlefolyás jellemez. Szövődmények ritkábban alakulnak ki, az elváltozások kevésbé típusosak, azonban a fertőzőképesség megmarad.

Az oltás kapcsán észlelt leggyakoribb mellékhatás a beadás helyén jelentkező helyi reakció (duzzanat, bőrpír) és a láz. A kötelező védőoltást 15 és 18 hónapos korra tervezik bevezetni, más kötelező oltásokhoz illesztve.


Szerző: Dr. Gayerhosz Katalin infektológus - 2017.12.31
Oldalainkon http-sütiket használunk a jobb működésért.